Az ESWT az Extracorporal Shock Wave Therapy (testen kívüli lökéshullám kezelés) rövidítése.
A lökéshullám terápia modern és hatékony kezelési módszer. Az eljárást 25 éve fedezték fel. Elsőként vesekövek zúzására használták, majd az eljárás továbbfejlesztésével sportsérülések, később mozgásszervi betegségek gyógyítására is sikeresen alkalmazták. A világon mára már elterjedt, számos országban az eljárás hatékonyságát elismerve a biztosítók támogatják a lökéshullám terápiával végzett kezelések költségeit. Hazánkban azonban még csak most kezd elterjedni az ESWT.
A BTL SWT lökéshullám terápiás készülék által előállított nagy energiájú, hallható-akusztikus-hullámok, melyek beindítják a szervezet öngyógyító mechanizmusait, élénkítik az anyagcserét és a vérkeringést. Ezáltal a kezelés a fájdalom tényleges okát szünteti meg. Így gyógyszerek, sebészeti beavatkozás nélkül tudjuk visszaadni a betegek mozgásszabadságát és javítjuk életminőségüket.
A lökéshullám sugár irányban szétterjedve nagy területen fejti ki fájdalomcsillapító hatását. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a lökéshullám minden területre eljusson, ahol a fájdalom jelentkezik. A lökéshullámok a szövetekben elnyelődve gyulladáscsökkenést indítanak el, így néhány kezelés után jelentős fájdalom csökkenés következik be.
Az egyik leghatásosabb módszer a csont és izomrendszer betegségének kezelésére – egy olyan hullám, amelyet rövid időn belül gyors nyomásnövekedés és fokozatos, kis negatív fázisú csökkenés jellemző. A készülék nagynyomású levegő felhasználásával mechanikus energiát állít elő, percenként több mint 600 kis ütést mér a kezelendő területre. A mechanika törvényei szerint, ha a hullám kemény anyaghoz ér, ott zúzó hatást ér el. A lökéshullám ezen hatását használjuk ki a leginkább. Ezzel a folyamattal gyógyítjuk és távolítjuk el például a sarokcsonti kinövéseket.
A kezelések sikeressége már a terápia megkezdésétől jól érzékelhető, 3-5 kezelés után a páciensek több mint 80%-a számol be a fájdalom megszűnéséről illetve jelentős csökkenéséről. A lökéshullám kezeléssel legtöbb esetben sikerül nemcsak panaszcsökkenést, hanem végleges gyógyulást is elérni.
A lökéshullám biológiai hatásai olyan helyeken következnek be legfőképp, ahol impedancia-változás áll fenn, mint például a csont lágyszövet közötti határfelületen. Beindítja a test öngyógyító mechanizmusát, élénkíti az anyagcserét, és felgyorsítja a vérkeringést. A kezeléssorozat gyógyszerek nélkül zajlik!
A sérülés gyógyulásával a fájdalom is csökken. A kezelés után bőrpír jelentkezhet, ami a vérbőség miatt alakul ki, pár perc után eltűnik.
A mozgásszegény életmód, a rossz testtartás, az ülőmunka fokozottan hozzájárul a fájdalompontok kialakulásához. Azonban a túlzásba vitt mozgás, a megerőltető és monoton sporttevékenység is indukálhatja a fájdalmat. Gyógyító eljárásunk segítségével célzott kezeléssel szüntetjük meg panaszait.
Célzott kezelés menete
A fájdalomterápia elmaradhatatlan eleme a pontos diagnózis. A kezelés első momentuma egy átfogó vizsgálat, reumatológus szakember közreműködésében. A tartósan eredményes kezeléshez elengedhetetlen, hogy panaszait amennyire csak lehetséges, minél pontosabban ismertesse kezelőjével. A kezelések sikeressége már 1-2 alkalmat követően jól érezhető, de a komplett terápiához 2-6, maximum 10 kezelésre van szükség, problémától függően. A kezelés során nagy energiájú lökéshullámot juttatunk a kijelölt helyre, amely enyhe fájdalommal járhat, de az eredmények magukért beszélnek! Csekély fájdalommal és minimális mellékhatásokkal (kipirosodás, kis duzzanat) járó kezelés. Kockázatmentes és rendkívül hatékony alternatívája a hagyományos kezelési módoknak. A terápia eredményeként életminősége javul és visszanyeri a mozgás szabadságát!
Lökéshullám terápiával kezelhető kórképek:
A lökéshullám terápia előnyei:
A lökéshullám ellenjavallatai:
Különböző alkalmazási területek:
Lökéshullámmal kezelt területek
Mik azok a triggerek?
Mozgás-szervrendszerünkben a legtöbb fájdalmat az úgynevezett trigger pontok okozzák. A triggerek tulajdonképpen tartósan jelenlévő, megrövidült és megvastagodott izomrostok, amelyeket gyakran egy baleset (rándulás, sportbaleset), egy rossz mozdulat (lumbago), vagy akár stresszhelyzet, illetve bármilyen a megszokottól eltérő megterhelés idéz elő.
Mik a tünetek?
Állandósuló feszültségérzet, krónikus fájdalmak, mozgáskorlátozottság, érzékelési zavarok, ízületi károsodások, porckorong-kopás stb. Az alkalmazott trigger-terápia segítségével nem csak tüneteit, hanem panaszának tényleges okát, magukat a triggerpontokat kezeljük.
A teniszkönyök az egyik leggyakoribb túlterheléses, a fokozott igénybevételéből eredő íngyulladás, valamint az izmok tapadási helyén lassan kialakuló csonthártyagyulladás (epikondilitisz). Neve onnan ered, hogy a rendszeresen teniszezők 45%-ánál sportpályafutása során legalább egyszer kialakul, ám nemcsak teniszezés, hanem bármilyen más sport vagy fizikai megerőltetés (ásás, emelés, zongorázás, nehéz fizikai munka, dobóatlétáknál) következtében kialakulhat. Alapjában a betegség lényege a kötőszövetek gyulladása a könyöktájékon. Teniszkönyök esetében a gyulladás főként azokat az inakat érinti, amelyek kiegyenesítik (feszítik) a csuklót és az ujjakat.
A teniszkönyök első tünete a fogásra, megfeszítésre történő fájdalom az alkar külső oldalán. A könyök külső oldala nyomás érzékeny lehet, megduzzadhat, az ízületi mozgások korlátozottak. Ez a fájdalom adott estben lesugározhat az alkarba, az ujjakba, adott esetben pedig akár a vállba is. Gyakori velejárója az izomgyengeség, amelynek következtében a beteg gyakran ejt le tárgyakat.
Golfkönyökről beszélünk ha a csukló befelé hajlításában szerepet játszó izmok vannak túlerőltetve. Golfkönyök fennállása esetén, a könyök belső felszíne nyomás érzékeny, a kézfej behajlítása nagyfokú fájdalommal jár, és súlyos esetben a fájdalom nyugalomban sem szűnik. A beteg nem tudja megfogni a tárgyakat, minden kiesik a kezéből.
Térdkalácsszindróma és tibiális szindróma
A térdízület elfajulásos kopással járó megbetegedésének, más néven artrózisának előfordulási gyakorisága a második helyen áll, közvetlenül a csípőízület megbetegedései után. A mindennapi gyakorlatban a térd megbetegedései közt fiatalkorban többnyire a növekedéskor fellépő térdfájdalmon túl a nagyon gyakori szalag- és porcsérülésekkel, az ízület különböző fokú kopásaival találkozunk. A térdnek és térdkalácsnak vannak fejlődési rendellenességei, tengely deformitásai (O-, X-láb), cisztái, speciális csontelhalással járó kórképei, a térdkalácsnak veleszületett vagy szerzett ficamai és fejlődési rendellenességei is.
A térdízület betegségeinek és azok tüneteinek megértésében minimális szinten ismerni kell az ízület felépítését, annak anatómiáját. A térd egy kéttengelyű csuklóízület, melynek felépítésében három csont játszik szerepet. E csontok közül is csak kettő – a comb, valamint lábszárcsont – alkotja a tényleges ízületet, a szárkapocscsont nem tölt be lényeges ízületi szerepet. A csontos részen kívül a lágyrészek (szalagok, C-alakú porcok, ún. meniszkuszok, ízületi tok) felelősek az ízület harmonikus mozgásáért, az ízület stabilizálásáért. A két említett csont, mint egy kéttengelyű csuklóízület néz egymás felé porcborítékkal, melyek közt a külső és belső oldalon egy-egy félhold vagy C-alakú porc foglal helyet. Utóbbiak a két porcos felszín közt fellépő erőket csillapítják, és gördülékenyebbé teszik a mozgást. A két félhold alakú porc között fut keresztbe az elülső és hátulsó keresztszalag, melyek a járás különböző fázisában stabilizálják a térdet.
Az ízület oldalirányú merevítéséért főként a külső és belső oldalon lévő oldalszalagok felelősek. A térdízület mozgásában a térden átívelő izmok aktívan, a térdkalács, a szalagok, a meniszkuszok és a tok passzívan vesznek részt. A mozgásból adódóan a felnőtt térdízület teljesen kinyújtható (lazaság esetén legfeljebb 5-10 fokkal még túl is nyúlik), és adottságtól függően kb. 120-160 fokig hajlítható. Derékszögben behajlított térdnél még vizsgálható a térd ki-be forgása, ún. rotációja.
Gyakoribb fiatalkori térdízület-betegségek:
Serdülőkorban gyakoriak a bizonytalan térdfájdalmakkal járó panaszok. Ilyenkor általában a térdízület a lábszárcsont felőli távolabbi oldalon, vagy a térdkalács mögött válik panaszossá, mely terhelésre fokozódik. Ezek a növekedéssel összefüggő fájdalmak többnyire ártalmatlanok, de az egyéb elváltozások kizárása szakorvos feladata. A térdízületi fájdalom oka lehet egyszerű lúdtalp, melynek kezelésével a fájdalom is megszűnik.
A térdízület szögeltéréseinek (X-, O-láb) hátterében alkati, vagy másodlagos okok is állhatnak. Nehezen befolyásolhatók, azonban ha extrém mértékű az eltérés, akkor műtét szükséges a felnőttkori, korai ízületi kopások elkerülése érdekében. Ilyenkor a térd alatt vagy felett a lábszár-, illetve a combcsontból egy csontos éket vágnak, fűrészelnek ki, és távolítják el, vagy háztetőszerűen bevágják a csontot, és korrigálják az ideális anatómiai szöget.
Ha a ficam többször ismétlődik, akkor a térdkalács belső felszínét borító, valamint a szomszédos porcok egyaránt sérülhetnek. Ekkor a hosszan tartó, izomzatot sorvasztó rögzítés helyett célszerűbb lehet a műtéti megoldás. Ilyenkor a térdkalácsot alulról húzó inat egy kis csontos darabbal együtt kiveszik a lábszárcsontból, majd az ideális húzásnak megfelelően csavaros rögzítéssel visszaültetik. Műtét után rögzítés szüksége a csont beépüléséig.
Ugrótérd (típusos és gyakori túlterheléses sportártalom)
Leggyakoribb formájában a térdkalács (patella) csúcsánál jelennek meg a tünetek. Ugró sportágakban jellemző (kosárlabda, röplabda, atlétikai ugrószámok). Oka mindig a combfeszítő izomzat krónikus túlterhelése (excentrikus edzés). A gyulladáshoz hasonló tünetek ellenére a folyamat lényege a patella-ín eredési zóna degeneratív elváltozás
Térdín-fájdalom
A sérülés a térdízület megcsavarodásával és oldalra billenésével, esetleg ugrásból nyújtott térddel való érkezéskor, túlfeszüléssel következik be leggyakrabban. A térdízület egyik legérzékenyebb és legsérülékenyebb része a térdkalács környéke. Kialakulhatnak fájdalommal járó, valamint instabilitással járó kórképek. A túlterheléses térdsérülések is leggyakrabban a térd elülső részén, a térdkalács környékén jelennek meg. A térdfeszítő-inak nagy erők hatására sérülnek, de legtöbbször az inakat már korábban valamilyen túlterheléses ártalom, gyógyszerhatás vagy betegség gyengíti.
Sarkanytú, Plantaris Fasciitis, Calcaneus tövis
A sarokfájás egy gyakori probléma, ami az esetek nagyobb részében gyorsan és magától megszűnik. Ritkán áll az esetek mögött komoly betegség, amennyiben tartós problémáról van szó érdemes szakorvosnak megmutatni.
A betegség lényege a talpon található hosszú szalag (plantaris fascia, vagy “bőnye”) sarokcsonti tapadásánál kialakult csonthártyagyulladás.
Tünetek: Főként induláskor éles sarok alatti fájdalom.
Sarokfájdalom lehetséges okai – Sarokfájdalom esetén fájhat:
Sarokfájdalom kialakulása:
A sarkok fájását sok minden okozhatja. Elsődleges lehet a mechanikai behatások, sérülése miatti sarokfájás, de csontbetegség, csontritkulás és okozhatja. Akár még neurológiai és autoimmun betegségek is állhatnak a fájdalom mögött. A leghétköznapibb okozója a sarokfájdalomnak a talp vastag kötőszöveteinek a túlterheltsége. A talp izmai és szalagjai megvastagodnak a túlterhelés miatt, amit kiválthat a sarok ütődése, túlzott mértékű állás, az egészségügyileg nem megfelelő vagy túl lapos lábbelik, papucsok.
Sarokfájdalom kezelése lökéshullámmal:
A lökéshullám terápiánál nincs jobb a sarokfájdalom eredményes kezelésére. Klinikai kutatások és a szakorvosok egybehangó véleménye szerint a sarokfájásra a lökéshullám terápia a leghatásosabb kezelés. Az egyetlen módszer, amely 80%-os eséllyel megszünteti fájdalmát. 10 sarokfájdalomtól szenvedőből 8 már a kezeléssorozat végére panaszmentes lesz.
Kezelési és megelőzési lehetőségek:
Otthoni kezelésként mindenképpen érdemes kipróbálni a pihentetést, kerülni a futást és a kemény talajon járást. Különösen kerüljük a sarkat terhelő aktivitásokat. Végezzünk nyújtó gyakorlatokat, amelyek a lábfej hátra feszítésére épülnek. Helyezzük jeges borogatást az érintett területre, de ne közvetlenül a sarokra, 15 percig. Válaszunk megfelelő cipőt sportoláshoz és hétköznapra is, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő. Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét. Egyes esetekben jót tehetnek a cipőkben elhelyezhető sarokpárnák és sarokemelők is. A megelőzésnél fontos, hogy kemény talajon ne járjunk mezítláb. Érdemes leadni a túlsúlyunkból, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábunkat éri.
Lökéshullám terápia javallatok:
Alkalmazása kúraszerűen minimum 4-5, maximum 10 kezelés javasolt a beteg panaszaitól függően, illetve függ a tünetek fennállásának idejétől is.
